[98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
Ayame elénk került. Láthatóan a puma összezavarodott. |
Egy tetem szagát éreztem,de a másik két nőstény utána is ment,én csak feküdtem tovább,gondoltam hogy nem lesz jó vége ha odamennek,mert ott lehet az aki elejtette.Egyszer csak valami kiáltozásra kaptam fel a fejem,majd neki iramodtam - Mibe keveredtek ezek? -kérdeztem magamtól,mikor odaértem láttam hogy egy puma az,majd a 2 nőstény elé ugrottam,támadó pózt vettem fel és elkezdtem morogni a pumára,amitől kicsit hátrább hőkölt. |
Ayame meghempergett a porban, Mandy pedig egy nagyot sóhajtott.... Aztán valami finom illatott éreztem meg a levegőben. Egy elejtett vadállat illatát éreztem. Csalogatott az illat és elindultam a dög felé.A többiek jöttek utánam. Nem volt messze, gyorsan rávettetem magam. 5 perc után valami zörejt hallottunk. Morgást majd megpillantottam egy pumát.
- Puma!- kiáltottam el magam.
|
Csak néztem a 2 nőstényt,majd lefeküdtem,és meghemperegtem aztán jól kiráztam magamból a port.Áhh felfrissülés! |
Én is sóhajtottam.-Nem is tudtam, hogy így hasonlítunk.Jó, hogy megismerhettelek benneteket, mert nagyon magányos voltam. |
-Hm. Én sem vagyok jobban az emberekkel.Az egyik barátomat is tőlük mentettem meg. Csak ő nem farkas, hanem ló. Egyébként az én falkámat elküldtem mikor veszélyben voltunk. A párom is velük ment. Azóta nem láttam őket.- mondtam nekik. Egy nagyot sóhajtottam. |
Hát én nem éppen a szomszédból való vagyok -kezdtem bele majd le is ültem- messziről,a hegyek melletti erdőből jöttem.Azért jöttem hogy falkát alapítsak vagy magam járjam az utam. -mondtam határozottan. |
-Én a hegyek melletti erdőkből jöttem.Én is keresem a társaságot, mert a falkámtól elszakadtam, és nem találom őket, de velem nem is nagyon foglalkoztak, amióta anyukámat lelőtte egy ember.-mondtam síró hangon. |
- Ti honnan jöttetek? - kérdeztem tőlük.- Én a közelebbi erdőből származom, barangolok és keressem a társamat.- mondtam nekik. |
-Szia én Mandy vagyok.Örülök, hogy megismerhetlek.Amúgy mesélj magadról egy kicsit.-körülnéztem és láttam, hogy az ismeretlen két farkas is közeledik felénk. |
Közelebb sétáltam a farkashoz aki megszólított.Üdv,a nevem, Ayame! -válaszoltam majd leültem és mikor hátra néztem egy újabb farkas volt mögöttem. |
Rajta Mandy nem élhetsz egyedül, magányosan-mondtam magamban.Előrébb merészkedtem.-Sziasztok!Hogy hívnak benneteket?-szólítottam meg őket. |
Hirtelen megint megéreztem mégegy farkas szagát(Mandy). Már 4-en vagyunk? Bele szaglásztam a levegőbe. |
Fölébredtem.Magányosnak éreztem magam, és néztem őket.Nagyon szívesen megismerkednék velük.De jó lehet, hogy ott vannak egymásnak és segítenek egymásnak. |
Megtaláltam a szag tulajdonosát. Egy fehér szőrű farkasé.- Szia. Te ki vagy?- fordultam hozzá.(Ayame) |
Nagyon elfáradtam a sok sétálástól, és abban a reményben, hogy nem vesznek észre, elaludtam. |
Sétáltam és egyszer csak nyomokra leltem.Még friss farkas nyomoknak tűntek, ezért követtem őket.Kiértem egy tisztásra.Három farkast láttam.Barátságosnak tűntek, de azért elbújtam egy bokor mögé.Onnan figyeltem. |
Hirtelen megéreztem egy idegen farkas szagát, aki a közelben lehetet. |
Egyszercsak megláttam 2 beszélgető farkast.Gondoltam leülök,mivel kifáradtam,és néztem őket. |
-A hegyi farkasokat sokszor becézik hófarkasnak.Ebből már rájöttél?-néztem rá fáradtan. |
[98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|